Az autómtól távolodva

Na, megint csak eltelt egy év...

Hogy repül az idő.És mennyi esemény történik egy év alatt. Megszületett a második kisfiam, Danika. (ez egy 2012-es hír ám...)

 Lassan eltelik egy fél év, ideje valamit bejegyezni. Az elmúlt fél év történéseiről sokat lehetett volna írni, ha leginkább lett volna időm. De az nem nagyon volt mostanában.

"Természetesen" költözés volt (1x), most a Nagyanyám házának eladása után visszamentünk tömblakásba. Albérletbe. A környék jobb, mint az előző, de még messze nem ideális. (Lehet, hogy ilyen nincs a környéken...)

Manóka (mos éppen Dodó) lassan legyűri a kiscsoportot az oviban. Az elsőt, mert jövőre is kiscsoportos lesz. 

A többi dologról meg majd írok, ha kedvem lesz.

ÜDV!

 Gondoltam, néhány szóval megörzöm a jövőnek a kisfiam (Manó, Manóka-móka, Bogyimogyoró) aranyköpéseit.

Az egyik, amikor komolyan kijelentette, hogy a micimackó jogilag helyes. Ezen sokat nevettünk.

 Ami szintén meghökkentő volt, hogy beszólt a konyhából: Ne füvezzél a szobában!...Köpni, nyelni sem tudtunk a meglepetéstől, de kiderült, hogy az American Virgin c filmben hangzott el ez. A helyzeten nem változtat, hogy most fog Óvodába menni és ha ott kezdi el mondani...Apa bilincsbe megy vallani, azt hiszem, az a legkevesebb...

 Kisfiam az Apósoméknál volt. Azért nyavajgott, hogy ott nem jó Neki. Erre mondta az Apósom, hogy üljön arrébb.

Arrébbült.

-Most jó? - Kérdezte az Apósom, majd jött a válaz:

-Igen!!! - egyből tetszett ott Neki :)

2011:

Manó tanulja lelkesen a közlekedési táblákat.

A bukkanó és az úthiba tábla közötti különbségről volt szó éppen.

Erre komolyan kijelentette:

A bukkanó táblán egy buk van, az úthibán kettő.

Miután rájöttünk, hogy mit is akar mondani szintén sokat nevettünk.

Folyt. köv...

 Na, lassan megint eltelik egy hónap. Lassan rutinos írónak érzem magam. Persze nem úgy, mint a hugi, akinek az élete már 'fennvan a 'fészbúkon, ahogy mostanában mondják.

Mindent egybevetve, ez már vagy a nyolcadik izé a blogon (bejegyzés).

Az írást megkönnyíti, hogy random módon az egyik-másik billentyű nem működik a laptopon. Most a pont a "soros", de mikor mi. Így, ha valami lemarad, van mire fogni. (Az ÖSSZES helyesírási hibának az az oka, hogy nem mindíg működik a pont!!!)

Egyre népszerűbb a blogom! Már 7(!) ember megnézte! Abból legalább 2 Én voltam, statisztika-javító céllal :)

Most éppen vacsit csinálok. Gondoltam, hogy leírom a titkos vacsora receptjét (Kutymák), de akkor elveszne a titok és az milyen? Úgyhogy, ha Valaki ilyet akarna enni, keressen meg... Ha jó napom van, akkor készítek Neki szívesen.

Mivel mindjárt kész a vacsi és még egy bejegyzést meg akarok ejteni, megyek.

Bye, mind a 7 olvasónak!

 NA lássuk csak mi történt az elmúlt időkben.

Mivel gyakran posztolok {nem nevet} mindíg van miről írni.  Autóügyben semmi változás, "megtanultam" együtt élni a suzukival, sőt, már-már élvezettel előzgetek meg egy-két trabantot, vagy hasonló ellenfelet. Sőt! Múltkor a pirosnál még az IKARUSZT!!! is otthagytam. Ki kell élvezni az élet apró örömeit.

A házfelújítással meg haladok. Azaz inkább haladgatok. Rövid "ezermester" szakmám során rájöttem, hogy a felújítás nem bonyolult dolog, csak az kell hozzá mint a háborúhoz: pénz pénz és persze pénz. Talán már érthető, hogy miért is megy lassabban a kelleténél a dolog. De bár a haladás lassú, mégis látszik hogy előrefele halad. Például két felújítandó ablakból csak egynél törtem össze az üveget. A pesszimista azt mondja, hogy egy ablaknyi a kár, az optimista viszont azt, hogy egy ablakot megspóróltam. Igyekszik az Ember optimista lenni, de nem könnyű, annak fényében, hogy egy ablakot mindenféleképpen ki kell fizetni.

A munkahelyemmel szerencsére minden OK. Sőt, mióta átkerültem egy új részlegre (Multi) minden oldalról csak feljebb vezetett eddig a karrierem. Remélem ez így is marad.

Jut eszembe: vasárnap Veszprém rallye! Remélem, most jobban sikerűl, mint a 2007-es (amikor elaludtam).

Ennyit mára. Azt hiszem, hogy ma is megcsillogtathattam írói vénámat (most épp vérszegény vagyok egy kicsit).

Bye.

 A mai nap sem volt mentes az új eseményektől. Ma végre a Törpi is ideköltözhetett az új házba. Örömmel vett mindent birtokba, de még nem teljesen érti, hogy miért kell a kövön a rókás mamuszt hordania. Mostanában lépett be a "Miez?" korba. Mindenről meg kell kérdeznie, hogy micsoda. Sajnos többször is.

Miután felavatta az új kádat, jót játszottunk az új játszósarokban. Jellemzően gengszterkedik, mindíg olyannal játszik, ami nem játék. Kedvenc játéka a szerszámosládám, természetesen abból is csak azok a olgok, amik veszélyesek. Ez van. 

 A 2010. év nem is kezdődhetett volna jobban. Eddig az apósom szolgálati lakásában laktunk, viszont mos Őt "leépítették", ezzel párhuzamosan volt 4(!) napunk, hogy teljesen elköltözzünk. Szerencsére happy end lett (egyenlőre) a dolgok vége, a tavaly meghalt nagymamám házába költöztünk be. Azaz egész pontosan költözőben vagyunk, mert bár a cuccaink itt vanak, de csak nehezen tudunk kibontakozni, mert útközben a kecót is ki kell pofozni kissé. Végre túl vagyunk a festésen, sikeresen kipingáltuk az emeletes ház alsó szintjét. A káosz viszont még mindíg óriási. Most végeztünk a napi munkálatokkal. Még szerencse, hogy egész héten itthon vagyok, a Manóka addig nyaral az Anyósoméknál, úgyhogy eléggé meg tudjuk nyomni a házfelújítást. Nah, végűl ennyit mára.

 Na, két és fél év után ismét elhatároztam, hogy többé-kevésbé kellene már valamit ide írogatnom.

Lássuk csak, főbb vonalakban, hogy mik is történtek azóta:

Először is, 2007. november 4.-én megszületett a kisfiam, Ez a legjobb dolog, ami csak történhetett Velünk.azóta már sikeresen elmúlt 2 éves is, igazi rosszcsont, rosszabbat nem is kíváhattunk volna. :)

Autóügyben is nagy volt a változás. A Vectra, amivel kapcsolatban indúlt a blog, már nincs a tulajdonomban. Sajnos eljutottunk arra a szintre, hogy sem a szomjúságát, sem a műszakival kapcsolatos igényeit nem tudtuk kielégíteni. Szomorú döntés volt hát, hogy mennie kell a háztól. Ment is, egy keddi napon (2008.-ban), de az új gazdája bánatára, még azon a héten vasárnap ki is gyulladt és porig égett. Lehet, hogy nem bírta megemészteni, hogy eladtuk. Utána kaptunk kölcsön egy suzukit, a szüleimé, de Mi használjuk, azóta is Nálunk teljesít szolgálatot, mondhatni igen jól. Nagyjából ennyi, ami történt.

Ez volt talán a legnehezebb. Fizikailag már a Mienk volt az autó.

Ja, 3. bejegyzés közben jutott csak eszembe, hogy nem is írtam le hogy milyen is a kicsi kocsim.

Íme: 

OPEL Vectra,

4x4

2000 cm3

klíma, szervó, meg minden, ami csak kellhet...  :)

Miután eldöntöttem, hogy ez az ÉN autóm lesz, következett a következő nagy kérdés: az anyagiak. Bár nem volt drága az autó, honnan a fenéből szerezzek karácsony hetében pénzt?   Hmm. Nehéz dió.

Szerencsém volt, mert 1 kis munkalehetőség állt a házhoz, így cinkesen, de végülis összejött az autó ára. Már csak a szilveszterre kellett készülnünk.   :)

2006. december 51. hét

Ezen a napon is szokásomhoz híven meglátogattam L. barátomat a munkahelyén.Akkor szólt, hogy itt áll egy eladásra váró autó, nézzem meg, tök jól néz ki.És igen. Szerelem volt első látásra. Bár sok problémája volt, Az ÁR és a teljesítmény arány meggyőző volt. Azazhogy előtte még nem éreztem ilyet autóban, amikor a gázpedálra léptem.

Miután az -akkor még- barátnőm is megnézte, egyre jobban meg akartam venni az autót. Mivel mindenkinek tetszett, azonnal utánnaérdeklődtem a lehetőségeknek. Nem drága, de sokat kell még rá költeni - ez volt a válasz.